A gazdasági hidegháború a legrosszabb, ami történhet Európával és a magyarokkal - jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor azt mondta, Magyarország a családok életszínvonalának megvédése érdekében vezeti be a gazdasági semlegesség politikáját.

A kormányfő elmondta, az EU olyan döntést hozott, amellyel megpecsételni látszik a saját versenyképességét, azaz lezárja azt. Ez a gazdasági hidegháború; az unió a nap folyamán dönt arról, hogy büntetővámokat vet ki a kínai gazdaságra, amit Magyarország ellenez - tette hozzá, megjegyezve, ezt az intézkedést a németek is ellenzik.

Orbán Viktor azt mondta, óriási veszély a gazdasági hidegháború, mert az elsősorban Magyarország exportorientált gazdaságát sújtja.

Kifejtette,

Ha a világkereskedelmet megbénítják, ha kettéesik egy nyugati és egy keleti blokkra, akkor a magyar termékek eladása egyre nehezebbé válik, ennek pedig a családok mindennapjaiban visszaköszönő negatív hatásai vannak: nincs növekedés, bezárnak munkahelyeket, visszatér a munkanélküliség, csökkennek a fizetések - részletezte.

Orbán Viktor azt mondta, harcolni kell a gazdasági hidegháború ellen, mert ez a családok mindennapi életszínvonalával legszorosabban összefüggő kérdés.

Elmondta, ezért vezették be a gazdasági semlegességet, mert Magyarország nem akar egyik blokkba sem beleszorulni, hanem mind a kettővel kereskedni akar. A gazdasági semlegesség megalapozása zajlik jelenleg; ami ebből következik: a piacok, a beruházások, a finanszírozás, az energia semlegessége - mutatott rá.

Hozzátette, az ezzel összefüggő intézkedéseket gyűjtötték össze a geszti kihelyezett kormányülésen.

Elmondta, a kormányüléssel indították az őszi idényt, azon "az arányok beállítása"volt a feladata, hogy az egyes ügyek közül mi fontos, mi nem, mire mennyi időt fordítanak.

Most óriási a csábítás - folytatta -, hogy Magyarország a figyelmét a külpolitikai, a nemzetközi ügyekre fordítsa, hiszen háború van a szlávok között, az orosz-ukrán háború, a Közel-Keleten Irán és Izrael között, és európai uniós elnökséget ad Magyarország.

Hozzátette: "nekünk magunkkal kell törődnünk elsősorban", a gazdasággal.

- fogalmazott.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy óriási vitákat szül a gazdasági semlegesség, és most, amikor azt látják, hogy"rugdossák a hátsónkat, rángatják a kabátunk szárnyát, vagy belemarnak a bokánkba, nadrágszárunkba", akkor annak mind ez az oka.

Ha megpróbál logikát találni, hogy a német, francia, amerikai nagykövetek miket mondtak az elmúlt időszakban és mivel támadják Magyarországot Brüsszelben, és a szavak mögé nézni, minden támadás mögött az van, hogy megpróbálják Magyarországot letéríteni a gazdasági semlegesség útjáról, és visszaverni, visszabotozni, visszakényszeríteni abba a blokkba, ahol ők is vannak, ahol nincs növekedés, nincs fejlődés és nincs jövő - mutatott rá.

Leszögezte: nem akarunk visszamenni abba a blokkba, hanem ott akarunk lenni, ahol vagyunk, mert ha jól csináljuk, akkor az idei 1,5-1,8 százalékos növekedést a gazdasági semlegesség politikájával a következő évben 3-6 százalék közé tudjuk emelni.

Ez növekedést jelent, munkahelyeket, emelkedő fizetéseket, jobb állami bevételeket, és akkor az állami szektorban dolgozóknak is tudnak béremelést adni. Meggyőződése, hogy a gazdasági semlegesség hozza azt a fejlődést, amiből jólét és magasabb életszínvonal lesz - összegzett a kormányfő, aki hangsúlyozta: nem szabad megengedni, hogy visszaverjenek bennünket a blokkba.

Megjegyezte:

- mondta.

Hozzátette, ha a következő évben lesz egy 4 százalékos növekedés, nekik meg nulla, egy, kettő, akkor nagyon nehéz azt mondani: muszáj visszatérnetek a blokkba. Ugyan miért, mert amit ti csináltok, az nem hoz nektek semmilyen eredményt - fogalmazott a kormányfő, aki aláhúzta: "a siker megvéd bennünket, nekünk siker kell".

A magyar gazdaság helyzetét értékelve kiemelte: van, ahol jó állapotok vannak, és vannak nehézségeink is. A turizmus rekordévet zárt, az élelmiszeripar jó állapotban van, de a járműipar"köhög".

Ha nincs növekedés nyugaton, ahol el akarjuk adni az autóinkat, akkor nincs, aki megvegye, és nem tudjuk értékesíteni - mutatott rá. Amit most látnak a járműipar szempontjából, az komoly hátrány, de ez meg fog változni.

Összességében a legfontosabb kérdés, hogy az embereknek van-e munkájuk - közölte, majd felidézte, hogy amikor átvették a kormányzást, a munkanélküliség 12,5 százalékos volt. Ehhez képest ma mindenkinek van munkája: 60-70 ezer betöltetlen álláshely van, több az álláshely, mint a dolgozni tudó és akaró ember.

A legfontosabb, hogy ezt a tulajdonságát a magyar gazdaságnak, hogy legalább annyi állást ajánl fel a saját polgárainak, mint amennyien vannak, fenn kell tartani. Ez egy fantasztikus siker, amit ma már mindenki természetesnek vesz, pedig nem az, hanem óriási teljesítménye a magyar gazdaságnak, vállalkozóknak, befektetőknek és a munkásoknak is - jegyezte meg Orbán Viktor.

Az elmúlt évek legnagyobb"lengőbordás" ütésének a magas inflációt nevezte. Ezt nagy nehezen tavaly lehozták 10 százalék alá, most 3,5 százalékon van, de ez nem jelenti azt, hogy az árak visszajöttek volna, csak nem emelkednek tovább - jelezte Orbán Viktor.

Az árakat ugyanakkor csak átmenetileg tudják hatóságilag szabályozni, ez a gazdaság működésénél nem vezet jóra, hosszabb távon nem lehet fenntartani. Hosszabb távon egy módon tudnak segíteni az embereknek a magas árakkal szemben: ha olyan gazdaságpolitikát csinálnak, hogy mindenkinek legyen keresete, munkahelye és a munkaadók tudnak bért emelni - közölte.

Ha magasabb a bér, könnyebben ki lehet fizetni a magasabb árakat is - mutatott rá. Megjegyezte: nem tudja megígérni, hogy az árakat visszaszorítja a földre, mert az tönkreteszi a gazdaságot. Árszabályozás csak különlegesen válságos időszakokban, rövid időtartamra lehetséges, hosszabb távon a bérnövekedés ütemének növelése segít, amihez meg kell egyezni a munkaadókkal és a munkavállalókkal - rögzítette.

Orbán Viktor közölte:

Kifejtette, ez lehetséges, ha meg tudnak állapodni a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Ezek a tárgyalások zajlanak, és a gazdasági miniszternek azt szabták feladatául, hogy az idei év végéig a megállapodást hozza tető alá. Legyen egy hosszú távú, több évre szóló bérmegállapodás, aminek a végén egy dátum és egy egymillió forintos havi átlagjövedelem van - összegzett.

Elmondása szerint a kormány nagy dilemmában van az adócsökkentés és az állami alkalmazottak béremelése kérdésében. Ha a munkaadókat terhelő adókat csökkentik, akkor a munkadók magasabb fizetést tudnak adni, ha a munkavállalókat terhelő adókat csökkentik, akkor az emberek zsebében több marad a keresetükből, az állami alkalmazottak bérét azonban csak akkor tudják emelni, ha van adóbevétel - fejtette ki.

Elismerte: ma az állami szektorban dolgozók fizetése nem tart lépést a magánszektorral, kivéve azokon a területeken, ahol a kormány átfogó bérprogramot indított, így a pedagógusok vagy az orvosok, ápolók esetében. Ugyanakkor vannak szektorok, amelyek"le vannak maradva, mint a borravaló" - fogalmazott, példaként említve a közigazgatásban dolgozókat, a kultúrát vagy a szociális szektort.