Jézus nemcsak egy lett közülünk, hanem vállalta a szegénységet és a hajléktalanságot is, ezért különösen közel áll a szegény gyerekekhez és azokhoz, akik otthonukat elvesztve menekülni kényszerülnek.

A bíboros hangsúlyozta, az egyház az ukrajnai háború kitörése óta minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítse a menekülteket. "Kezdettől fogva fogadtunk családokat az egyházmegye nagyobb épületeiben", ellátva őket élelemmel, ruhával, a gyerekek iskoláztatását pedig már a tavaszi félévben megpróbáltuk biztosítani - mondta.

Meglátása szerint tapasztalható "egy finom, szerves integráció", amelynek jó színterei a plébániai közösségek. Az ott megjelent menekült családok mára részei a közösség életének.

A magyarul tudó kárpátaljai gyerekek viszonylag könnyen beilleszkedtek az őket szívesen fogadó katolikus iskolák közösségeibe. A magyarul nem beszélő gyerekek tanítására pedig egyrészt a katolikus iskolák oroszul tudó tanárai, másrészt a menekült pedagógusok vállalkoztak.

A bíboros lelkipásztori szempontból fontosnak nevezte, hogy a Váci utcai Angolkisasszonyok templomában, illetve más, kevésbé központi helyszíneken is biztosítanak lehetőséget minden vasárnap ukrán nyelvű, bizánci rítusú szent liturgia végzésére.

Karácsonykor különösen figyelnek a menekült családokra, ajándékosztásokkal, adományozással próbálják szebbé tenni az ünnepet - mondta, megjegyezve, ő maga is osztott ajándékot a Katolikus Karitász menekült gyerekeknek szervezett karácsonyi ünnepségén.

A magyarországi segítségnyújtás mellett folyamatosak a karitász segélyszállítmányai Kárpátaljára - tette hozzá a bíboros.

Erdő Péter az ünnepről szólva kiemelte, a karácsony nemcsak családi, hanem közösségi ünnep is. A 24-én délután a templomokban tartott pásztorjáték, az éjféli mise és a karácsony első napján bemutatott nagymise fontos elemei az ünnepnek - mondta. Hozzátette, a pásztorjáték a karácsonyfaállításnál régebbi szokás Magyarországon, és azok a karácsonyi énekek, amelyeket ma a fa alatt éneklünk, valamikor a betlehem körül hangzottak el.

Ferenc pápa esetleges jövő évi látogatásáról Erdő Péter jelezte, a hivatalos meghívás egyházi és állami részről egyaránt megtörtént, az egyházfő pedig korábban úgy nyilatkozott, hogy szívesen eljönne lelkipásztori látogatásra, hivatalos válasz azonban mindmáig nem érkezett.

"Optimista vagyok" - mondta a bíboros, hozzátéve, a remélt pozitív válasz után lehet konkrét színhelyekre és időpontokra lebontva előkészíteni a pápalátogatást.

Arra a kérdésre, hogy miként próbálja átvészelni az egyház az energiaválságot, Erdő Péter elmondta: a plébániákon működő kisebb közösségek, lelkiségi mozgalmak "igen erősek", nehezebb körülmények között is működnek, egyrészt a papok lakásaként is szolgáló és így legalább részben kedvezményes rezsit fizető plébániákon, másrészt a közösségek tagjainak otthonaiban.

A templomok fűtése sok helyen eddig is csak részben volt megoldott, és nem volt olyan régen, amikor a legtöbb templomban egyáltalán nem volt fűtés. Így a mostani helyzettel, ha "nem is örömmel, de tudunk bánni" - mondta, hozzátéve, igyekeznek az ünnepi szentmiséken legalább a padfűtést fenntartani.

Az igazi nagy kihívás a közfeladatot ellátó intézmények, az iskolák és a szociális intézmények működtetése. A katolikus iskolákban az állami iskolákra kiadott irányelveket igyekeznek követni, a szociális intézményekben azonban, ahol idős, beteg embereket gondoznak, nem lehet lejjebb venni a fűtést.

Közölte, az egyházi intézményeken már évekkel ezelőtt elkezdték és most még nagyobb lendülettel végzik a napelemek kiépítését, ez azonban mostanáig nem hozott akkora változást, hogy ne lenne súlyos teher a gáz és a villamosenergia árának emelkedése.

A megugró rezsiköltség egy részét az állam kompenzálta, nagy része azonban egyelőre fedezetlen, illetve az Egyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóság iskolafejlesztésekre, épületkarbantartásra szánt tartalékából kell kifizetni.

A bíboros az ősszel lezajlott népszámlálást úgy értékelte, tekintve hogy önkéntes és anonim, körülbelül egy szociológiai felméréssel hasonlítható össze. Az egyháznak van saját nyilvántartási rendszere, ennek alapja a keresztelési anyakönyv, amelyben szerepelnek a hitélet és az élet nagy eseményei, a keresztelésen kívül az elsőáldozás, a bérmálás, a házasságkötés és a temetés.

Az egyházi nyilvántartástól természetesen eltérhetnek majd a népszámlálás, az önkéntes bevallás adatai.

A kérdésre, hogy ki számít katolikusnak, a bíboros leszögezte: mindenki, aki a katolikus egyházban lett megkeresztelve vagy oda keresztelése után felvették. A "semel catholicus, semper catholicus" (egyszer katolikus, mindig katolikus) elv alapján, noha elhagyhatja valaki az egyház közösségét és ha kívánja, ezt még az anyakönyvbe is bejegyzik, ez azonban csak azt jelenti, hogy eltávolodott az egyháztól, de meghatározott módon visszatérhet.

A mi hitünk szerint az egyház nép, amelyhez közel érezheti magát az ember vagy eltávolodhat tőle, de attól még odatartozik, a tagja marad.

A statisztikai adatoknál nekünk azonban "fontosabb, hogy szeretettel ragaszkodjunk a hitünkhöz és továbbadjuk" azt - fűzte hozzá Erdő Péter.

Fotó: Youtube