akik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken publikált, harmadik negyedévi részletes bruttó hazai termék (GDP) adataira reagáltak. A KSH közölte: a harmadik negyedévben 2,4 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához képest. Az előző negyedévhez képest 0,6 százalékkal nőtt a naptárhatástól megtisztított adatok szerint, az év első három negyedévében 2,8 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye a múlt év azonos időszakához hasonlítva. A harmadik negyedévi, 2,4 százalékos növekedéshez az ipar 1,0, a szolgáltatások 1,9 százalékponttal járultak hozzá. A mezőgazdaság 0,9 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte: a részletes adatokból kiderült, hogy a mezőgazdaság rontotta leginkább a gazdaság teljesítményét, az ágazat 0,9 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét. A Takarékbank elemzője szerint ha nem esett volna vissza a mezőgazdaság, akkor 3,3 százalékos lett volna a növekedés. Az építőiparban várható volt a visszaesés. Pozitív meglepetést hozott a szolgáltatói szektor, több területen is impozáns volt a növekedés.

Az utolsó negyedévről elmondta: azt a mezőgazdaság már befolyásolja érdemben, az ipar teljesítménye azonban jelentősen megugorhat a tavalyi gyenge bázis után, éves alapon 7 százalék fölötti éves növekedést mutathat, és az uniós források lehívása miatt az építőipar is megélénkülhet. A szolgáltatásoktól stabilan erős teljesítményre számít, ami a lakossági fogyasztások élénküléséből látható. Az év utolsó negyedévében az elemző szerint a növekedés újra megközelítheti a 3 százalékot, éves átlagban pedig 2,9 százalékos lehet.

Suppan Gergely szerint 2016-ban az uniós források visszaesése miatt csökkenni fognak a beruházások, egész évre 2,5 százalékos növekedést várnak. Ezt érdemben ellensúlyozhatná a lakásépítések áfájának csökkentésével beinduló piac - tette hozzá.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzői MTI-hez eljuttatott kommentárjukban kifejtették: 2015-re minimálisan lefelé módosították előrejelzésüket a korábbi 2,8 százalékról 2,7 százalékra. Kifejtették, hogy a felhasználói oldal nem okozott nagy meglepetést, számítani lehetett rá, hogy a háztartások és a külkereskedelem jelenti majd a fő húzóerőt. Az előző negyedévben kiegyensúlyozott volt a hozzájárulás a két szektor oldaláról, azonban most a végső fogyasztás vette át vezető szerepet (1,9 százalékpont). A bruttó állóeszköz felhalmozás 1,5 százalékos mérséklődést mutatott, így lefelé húzta a GDP-t. Az Erste elemzői szerint a beruházásokat illetően a kilátások sem túl biztatóak, és az EU-s pénzek kifutásával párhuzamosan akár további visszaesés lehet a jövő évben. Az elemzők szerint 2016-ban folytatódhat a lassulás a magyar gazdaságban.

A CIB Bank elemzői kiemelik: a növekedési ütem fokozatosan mérséklődik, és változik a növekedés szerkezete is, 2015-ben még 3 százalék közeli, de az alatti dinamika várható.

A CIB szerint a termelési oldalon a mezőgazdaság ismét lefelé húzta a növekedést, és a tavalyi egyszeri hatások kifutásával az építőipar is gyengén teljesített. Az ipar hozzájárulása a bank elemzői szerint pozitív, de csökkenő, a növekedés motorja a belső kereslet élénkülésével párhuzamosan a szolgáltatóipar lett. Hozzátették: a felhasználási oldalon ennek megfelelően a háztartások fogyasztása és a nettó export tudott legnagyobb mértékben hozzájárulni a növekedéshez. Közben az uniós forrásokból finanszírozott beruházások kifulladtak, 0,7 százalékkal rontották a GDP-t. A CIB szerint a részletes adatok nem okoztak meglepetést, idén 3 százalék közeli, de az alatti dinamikát várnak, 2016-ban azonban már a 2 százalékhoz lehet közelebb az éves növekedés.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: a várakozásoknak megfelelően folytatódik az átrendeződés a gazdaságban, azaz a belső fogyasztás egyre erősödik, és nagyobb szerepet kap. Ez abból is látszik, hogy a szolgáltatások nagyobb mértékben járultak hozzá a bővüléshez, miközben a nettó export és az ipar is visszafogottabban szerepel. Németh Dávid szerint a negyedik negyedévben a fogyasztás még hangsúlyosabbá válhat, míg az építőipar könnyen mínuszba kerülhet. A friss adatok fényében az elemző nem módosította a korábbi prognózisát, az idei évre 2,7 százalék körüli bővülést vár, jövőre pedig 2,2-2,3 százalékot.