Hírek
2022. Május 05. 14:03, csütörtök |
Külföld
Forrás: mti - illusztráció: pixabay
A német értelmiségi elit a fegyverszállítás korlátozását és kiterjesztését is követeli a kancellártól
Alig néhány nap alatt két nyílt levélben is megmutatkozott a közvélemény-formáló német értelmiségi elit viszonyulása az ukrajnai háborúhoz,
az első állásfoglalásban az orosz csapatok ellen harcoló ukrán hadsereg támogatásának korlátozására, a szerdán megjelent második nyílt levélben pedig a támogatás kiterjesztésére szólították fel Olaf Scholz kancellárt.
Mindkét nyílt levél kiindulópontja a szövetségi parlament (Bundestag) április 28-án hozott határozata, amelyben pártpolitikai oldalakat átívelő egyetértésben, a hatból négy frakció támogatásával felszólították a szövetségi kormányt, hogy az úgynevezett könnyűfegyverek - például vállról indítható páncéltörő rakéták - után úgynevezett nehézfegyverzettel, páncélozott harcjárművekkel, önjáró lövegekkel is támogassa Ukrajnát.
A parlamenti határozat elfogadása utáni napon közölt első nyílt levél szerint a nehézfegyverek szállítása azzal a veszéllyel jár, hogy Oroszország hadviselő félnek tekintheti Németországot, ami beindíthat egy új világháború felé mutató folyamatot.
Ez a háború atomháború lenne, és kirobbanásáért nem egyedül az agresszor Oroszország lenne a felelős, hanem a nemzetközi közösség azon tagjai is, amelyek okot adnak a konfliktus kiszélesítésére. Németország éppen ilyen szerepbe kerülne, ha támogatja Ukrajnát a nem védekezésre, hanem támadásra való nehézfegyverekkel - fejtették ki a feminizmus leghíresebb német képviselője, Alice Schwarzer újságíró kezdeményezésére készített állásfoglalásában.
A levelet 28 vezető értelmiségi írta alá, köztük Andreas Dresen filmrendező, Antje Vollmer teológus - a szociáldemokratákkal (SPD) és a liberálisokkal (FDP) kormányzó Zöldek visszavonult politikusa -, Reinhard Merkel jogfilozófus, Juli Zeh író, Reinhard Mey zeneszerző, énekes, Lars Eidinger színész és Dieter Nuhr humorista. Az Alice Schwarzer kiadásában megjelenő, Emma című feminista folyóirat honlapján közölt nyílt levélben hangsúlyozták, hogy a kancellárnak a fegyverszállítások kiterjesztése helyett a fegyverszünet elérésére kellene törekednie, és arra, hogy lezárják a konfliktust egy mindkét félnek elfogadható kompromisszummal.
Ez az állásfoglalás valójában azt jelenti, hogy "egy kis területszerzés, nemi erőszak és kivégzés még belefér, és Ukrajnának gyorsan meg kell adnia magát" - reagált Robert Habeck alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter a Die Zeit című hetilap hírportáljának szerdai összeállításában, amelyet az újabb nyílt levéllel kapcsolatban közöltek.
A Zöldek legtekintélyesebb politikusa - aki egyben Németország legnépszerűbb politikusa is - a liberális hetilap azon közbevetésére, hogy nyilatkozata polemikus, azt mondta, hogy talán "sarkosan" fogalmazott, de a helyzet mégiscsak úgy áll, hogy a Schwarzer-féle nyílt levél azon a feltételezésen alapul, hogy egy orosz győzelem véget vetne a pusztulásnak és szenvedésnek, és "valahogy újra minden rendben lenne", holott Oroszország ténykedése a megszállt ukrán területeken "egészen más képet mutat".
A Die Zeit hírportálján közölt második nyílt levél szerint "nem kell különösebb katonai szakértelem" annak felismeréséhez, hogy az úgynevezett támadó fegyverek, például a páncélozott harcjárművek és az önjáró lövegek "a megtámadottak kezében védelmi fegyverek, mert az önvédelmet szolgálják", a fenyegetés az atomháborúval pedig "Oroszország pszichológiai hadviselésének része".
Ugyanakkor az atomháború, az új világháború valós veszély, és minden háború magában hordozza a szélsőséges eszkaláció kockázatát, ezt azonban nem lehet kiiktatni a az orosz vezetésnek tett engedményekkel - áll a levélben, amely szerint "további agresszióra ösztönözné a Kremlt, ha a Nyugat visszariadna attól, hogy hagyományos fegyvereket szállítson Ukrajnának, és ezzel meghajolna az orosz fenyegetések előtt".
A levelet 57 vezető értelmiségi írta alá, köztük Daniel Kehlmann és Wladimir Kaminer író, Igor Levit zongoraművész, Wolfgang Ischinger, a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) volt vezetője, Sabine Leutheusser-Schnarrenberger volt igazságügyi miniszter, az FDP visszavonult politikusa, Ralf Fücks, a Zöldekhez közel álló Heinrich Böll Alapítvány volt elnöke és Markus Meckel teológus, az SPD visszavonult politikusa, az egykori NDK utolsó - és első demokratikusan választott - kormányának külügyminisztere.
Az állásfoglalásában kiemelték: valóban kerülni kell a közvetlen katonai összeütközést Oroszországgal, de ez nem jelentheti azt, hogy Ukrajna szabadságának és függetlenségének védelme nem tartozik a németekre. Az ukránok "a mi biztonságunkért és a szabad Európa alapvető értékeiért is harcolnak, ezért mi (németek) nem hagyhatjuk, és Európa nem hagyhatja, hogy Ukrajna elbukjon" - írták.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 01. 07:53, péntek | Külföld
Zelenszkij: Kijev és Budapest kétoldalú dokumentum előkészítésén dolgozik, amely Ukrajna NATO-csatlakozását is érinti
2024. November 01. 07:45, péntek | Külföld
Spanyolországban nagy erőkkel kutatnak az áradásokban eltűntek után
Spanyolországban nagy erőkkel folytatódott csütörtökön a kutatás az özönvízszerű esőzések okozta áradásokban eltűnt emberek után, a hatóságok legfrissebb tájékoztatása szerint a természeti csapás már 158 ember életét követelte
2024. Október 31. 08:00, csütörtök | Külföld
Kimagasló a részvétel az amerikai elnökválasztáson a korai szavazáson
Megközelítette az 54 milliót a korai szavazásban részt vevő választók száma az Egyesült Államok elnökválasztásán.
2024. Október 30. 07:49, szerda | Külföld
Orbán Viktor szerint a georgiaiak úgy döntöttek, hogy nem lesz országukból második Ukrajna
Orbán Viktor köszönetét fejezte ki, hogy a georgiaiak nem engedték, hogy országukból egy második Ukrajna legyen.