Áder János az Élő Bolygónk klímavédelmi kampányról tartott közel egyórás előadásában, a fiatalokhoz szólva úgy fogalmazott: ha van fél percük a következő fél évszázadra, akkor emeljék fel a hangjukat és fogalmazzák meg üzeneteiket a decemberi párizsi klímacsúcs résztvevőinek és döntéshozóinak.

Az államfő idézte Barack Obama egyik tavalyi beszédét is, amikor az Egyesült Államok elnöke azt mondta, hogy mi vagyunk az első generáció, akik a klímaváltozás hatásait már érzik, és mi vagyunk az utolsó generáció, akik tehetnek még valamit ellene.

Hozzátette: ha a bajt most nem előzzük meg, akkor a mostani generációnak nem lesz más választása, mint alkalmazkodni, de az fájdalmasabb és költségesebb lesz.

Áder János előadásában a klímaváltozás már most is érezhető globális hatásairól, mint a hőhullámokról, melegrekordokról, aszályokról, viharokról, árvizekről és légszennyezésről beszélt, konkrét példákat hozva ezekre az elmúlt évekből az egész világból.

Felidézte, hogy 2013-ban itthon is 1500 ember halálát okozta az akkori hőhullám.

Beszélt arról is, hogy míg ötven évvel ezelőtt évente átlagosan 5 olyan nap volt Magyarországon, amikor 30 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, addig ma évente 40-50 az ilyen napok száma, és évente öt napon 35 foknál is magasabb hőmérsékletet mérnek.

Az aszály hatásairól szólva a tavak, víztározók kiszáradását említette, például a kaliforniai Oroville tavat, ahol az aszály következtében 25 százalékos vízkorlátozást kellett elrendelni, és 2 millió hektáron tönkrement a termés.

Figyelmeztetett az államfő az esőerdők kiirtására is, ami hatalmas esőzéseket és gyorsan levonuló árhullámokat okoz. Példaként hozta fel a júniusi tbiliszi árvizet, és bemutatott egy fotót a 2013-as dunai árvízről is. Hozzátette, hogy a második világháború előtt a Duna a fővárosnál soha nem haladta meg a 8 méteres magasságot, de az elmúlt 15 évben már nyolcszor.

Áder János beszélt a június 9-i budapesti viharról is, amikor a Hűvösvölgyre két óra alatt leesett az átlagos havi csapadékmennyiség, patakokká változtatva a környéket.

Szólt a Vanuatun történt márciusi tájfunról is, amelynek következtében az ott lakók fele elveszítette a házát. Korábbról a 2005-ös Katrina és a 2012-es Sandy hurrikánokat és azok következményeit is megemlítette.

Az államfő végül a légszennyezés kapcsán elmondta, hogy a föld levegőjének szén-dioxid-telítettsége 30 százalékkal nőtt, aminek következtében emelkednek a tengerszintek, savasodnak a vizek és olvadnak a jégtakarók.

Hozzátette: míg Pekingben a szmog, addig Indonéziában és Brazíliában az erdőirtások okozzák a legnagyobb gondot.

Az előadás után a köztársasági elnök meglátogatta az Élő Bolygónk kampány keretében kitűzött térképet, ahol egy gombostűvel megjelölte szülővárosát, Csornát. Ezután megtekintette a Volt Art sátorban a klímavédelem jegyében lefestett raklap-bútorokat, amelyekre többek között tengert és kerékpárokat festettek a Volt Art Group tagjai, Ef Zámbó István, Wahorn András, Surcsik József, Győri Márton, Soós Nóra és Verebélyi Diána képzőművészek.

A köztársasági elnök május elején jelentette be, hogy az elobolygonk.hu honlapon kampányt indít, csatlakozva Al Gore volt amerikai alelnök nemzetközi kezdeményezéséhez. Al Gore - akit klímavédelmi, környezetvédelmi tevékenységéért Nobel-békedíjjal tüntettek ki - célja az, hogy egymilliárd támogatót szerezzen a decemberi párizsi klímacsúcs előtt, ezzel nyomást gyakorolva a csúcson résztvevő állami vezetőkre, hogy egy ambiciózusabb, elkötelezettebb, nagyobb felelősségről tanúskodó megállapodásról döntsenek. Az elobolygonk.hu honlapon ehhez a kampányhoz lehet csatlakozni.